Cikkünkben a digitális audio hálózatok nyomába eredünk. Az informatika fejlődése végérvényesen megváltoztatta a világot. 150Mbit/s adatsebességű mobil eszközökkel rohangálunk a zsebünkben. Milliószor gyorsabb processzorok dolgoznak ezekben a kis eszközökben, mint amekkora számítási teljesítmény az 1960-as években összességében NASA rendelkezésére állt. 4K felbontású videókat készíthetünk és fogyaszthatunk a vonaton utazgatva. Zenét hallgathatunk a végtelen méretű választékkal rendelkező online zeneszolgáltatók által kínált szolgáltatásokon keresztül, anélkül hogy bármit fel kellene másolnunk a mobiltelefonunkra, vagy mp3 lejátszónkra.
Az otthoni fűtési és világítási rendszerünket vezérelhetjük és felügyelhetjük a zsebünkben lévő mobil eszközről. Integrált informatikai eszközeink és a rajtuk futó alkalmazások segítségével szinte az egész életünket levezényelhetjük. A 2016 Júniusi statisztikai adatok szerint a magyar lakosság, mintegy 80%-a már internet felhasználó. A magyar nappalik jelentős számában is IPTV dobozok ücsörögnek, a 4. generációs gesztusokkal vezérelhető játékkonzolok mellett. A legtöbb újonnan megvásárolható digitális megjelenítő már Smart funkciókkal rendelkezik, internetelérésre és digitális média tartalmak fogyasztására alkalmas. Kijelenthető, hogy az IT alapú technológiák visszafordíthatatlanul a mindennapjaink részévé váltak.
“Kenyeret és cirkuszt a népnek”
Az IT alapú megoldások mellett szól a digitálisan elérhető kényelmi szolgáltatások száma és a stabilabb és magasabb minőségű jelátvitel ígérete, de a ezeknél sokkal erősebb érv, a gazdaságossági tényező. A digitális megoldások a kezdeti magas fejlesztési költségek után a hagyományos analóg rendszerekhez képest olcsóbb anyag-, és üzemeltetési költségmutatókkal rendelkeznek. A számítási teljesítmény növekedésének köszönhetően eljutottunk egy olyan pontra, amikor a hardverek már minden feladatot kényelmesen képesek megoldani és folyamatosan frissülő, új termékeket lehet létrehozni pusztán a vasakon futó, azokat vezérlő szoftverek fejlesztésével. A digitális rendszerek mellett szól az-az érv is, hogy általában modulárisak és rugalmasan bővíthetők a későbbiekben.
Kényelem, stabil jelminőség, alacsony működtetési költség, bővíthetőség. Ezek olyan érvek, amelyek mellett az elektrotechnika és a mi szívünkhöz legközelebb álló ipari jellegű speciális technológiák világa sem mehetett el. A biztonságtechnika (már évekkel ezelőtt), a világítástechnika, az épületgépészet, a videojeltovábbítás, tartalomszolgáltatás és az ezeket mind egy felügyeleti rendszerbe integrálni képes épület automatizálási rendszerek vezérlései, mind a hálózatokra költöztek az utóbbi évtizedben.
A hangtechnika világában is elindultak ezek a technológiai generáció váltási folyamatok. Először a konzumer, otthoni eszközök váltak valamilyen Ethernet kábelen, vagy vezeték nélküli átvitelen keresztül disztribútált, digitális adathordozó által kiadott jel továbbítására és fogadására alkalmas megoldássá, majd lassacskán a professzionális színpadi-, és stúdió hangtechnika világába is megérkeztek az informatikai hálózat alapú rendszerek. Vagyis inkább fogalmazzunk úgy, hogy a professzionális és főképpen a fél professzionális világ is kezdi lassacskán elfogadni ezeknek a technológiáknak a jelenlétét. Megszülettek a digitális audio hálózatok.
Digitális audio hálózatok
Sokszor hallani a szakma öreg motorosaitól az érveket:
- A régi jól bevált analóg a megbízható, a digitális mindig a legrosszabb pillanatban áll meg
- Az analóg sokkal jobban szól!
- A digitális lassú, az analóg azonnal azt csinálja amit én akarok
- Az analógban még van anyag, nem egy levegővel töltött dobozt kapok a pénzemért
Ezek a mondatok a digitális kor hajnalán (és részben még ma is) megállták a helyüket, de az eszközök fejlődésével mára a legtöbb kezdeti gyermekbetegségre megoldások születtek. A hangkeverők piacán, a középkategóriától felfele (néhány high-end hangminőséget igénylő alkalmazástól, mint a hangfelvétel vagy szimfonikus zenekarok kihangosítása eltekintve) szinte teljesen a digitális megoldások uralják a piacot. A vezeték nélküli mikrofon-, és fülmonitor rendszerek közül is egyre több digitális változat talál gazdára. A gitárerősítőket DSP alapú modellezős gitáreffektek, vagy egyre valóságszerűbb, az analóg viselkedésből adódó zajokat, torzításokat, akusztikai sajátosságokat szinte tökéletesen lemodellező szoftverek váltják le. A billentyűs hangszereknél ugyanez a változás tapasztalható. Nem ritkaság ma már az sem, hogy ugyanazokat az eszközöket, szoftveres effekt megoldásokat használják nagy zenekarok élő produkcióiban, amit a stúdiókban lemezfelvételkor, sőt gyakran a stúdió hangmérnökök keverik a bulikat is.
Az utóbbi évtizedben a professzionális hang-, és broadcast stúdiókba is beköltözöttek a digitális audió hálózatok, kiváltva a hagyományos analóg hangdisztribúciós megoldásokat.
forrás: EQAUDIO
