Lehet, hogy kicsit off-topicnak tűnik, de oly sokszor ütközöm hibásan megválasztott színhőmérsékletű megvilágításokba, hogy gondoltam, foglalkozzunk vele kicsit.
Az elméletnek könnyen utána lehet nézni, rengeteg cikk, videó magyarázza a pszichológiai hátteret, és egyáltalán a fogalmat, mit is jelent.
Így rögtön a közepébe vágnék, kisebb egy-egy magyarázat, háttér-információ, így is fel-felbukkan a sorok között.
A normális fehér megvilágítást sok paraméterrel jellemezhetjük (erősség, homogenitás, színminőség, és még sok más), és ezek mellett egy nagyon fontos mutató a színhőmérséklet. Hogy miért hőmérséklet, ennek is tessék szíves lenni utána nézni, annyit megsúgok, hogy az adott hőmérsékleten izzó fém által kisugárzott szín és a napfény színének hasonlóságánál kell keresgélni.
És ha már napfény, akkor említsük meg, hogy egész más a színhőmérséklete a napfénynek az egyenlítőhöz közel, itt, “középen”, és a sarkok közelében, ráadásul maga a színhőmérséklet értéke a hőérzetünkkel pont fordított, miközben a megvilágítás elnevezése pedig a tartózkodás helyszínén tapasztalható tipikus hőérzettel megegyező.
Na most mi van?
- A meleg éghajlaton tipikusan alacsony színhőmérsékletű a természetes fény, ami 2700.3200 K (kelvin fok) körüli színhőmérsékletet jelent. Ez meleg fénynek számit, bensőséges, szívmelengető hangulatot áraszt. Tehát meleg égöv – alacsony színhőmérséklet – meleg fény
- Mifelénk a közepes, neutrális színhőmérséklet uralkodik, viszont erősen különbözik a tél és a nyár, de tipikusan 3500-4500K a napfény színhőmérséklete
- Északon hideg van, a napfény is hideg, a színe is az, tehát 5000 kelvin fölötti
De mi maradjunk itthon, tehát induljunk ki abból, hogy a természetes megvilágítás a “neutral white”, azaz 4000 kelvin környékére esik, és a belső terek mesterséges világításánál is ebből kell kiindulni.
Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent semleges fehér színű fénnyel kéne megvilágítanunk, viszont meghatározza azt a színhőmérsékleti spektrumot, amelyen belül a különböző terek, helyiségek, tevékenységek megvilágítása értelmezhető, megfelelő hangulatot, pszichés állapotot teremt.
Egy nagyon leegyszerűsített ökölszabályt az alábbi ábráról könnyen leolvashatunk, de persze ezt is fenntartásokkal kell kezelni. És akkor álljanak itt általános, de hasznos szabályok, melyek figyelembe vételével jelentősen javíthatjuk tereink megvilágítását, így saját magunk, családunk, kollégáink, ügyfeleink hangulatát:
- A 2400K ma már nagyon sárgás-vörösesnek számít, főleg a fiatalok lelkivilágától áll távol, de ez még a 2700K-s nappali megvilágításra is igaz. A 3000K lehet ezen “bensőséges” terekben a jó kompromisszum!
- Ha van lehetőségünk színhőmérséklet-változtatásra alkalmas világítást alkalmazni, akkor az étkezőben érdemes kezdenünk a “játékot”: egy meghitt vacsorához, baráti-családi beszélgetéshez kiváló a 3000K, amint azt az ábra is mutatja, de egy gyors ebédhez, egy “ébresztő” reggelihez, kávézáshoz sokkal inkább a 4000K (és egyben nagyobb fényerő is) illik.
- Az irodára később visszatérve, most még otthon maradva, a nappali 4000K-ja is az étkezőhöz hasonlóan működik, a nap előrehaladtával egyre alacsonyabb színhőmérséklet lesz a hangulathoz-illó (vagy azt megfelelő irányba terelő), este akár már 3000K alatt is.
- A munkahelyek, irodák semleges fehérrel való megvilágítása mindig szerencsés választás, de azért ne essünk kétségbe, ha az ábrán látható 3500K-s értéknek megfelelő lámpát, fényforrást nehezen találunk. 4000K-s lámpatestek is tökéletesen meg fognak felelni. Esetleg az íróasztalok lokális világítását érdemes alacsonyabb színhőmérsékletű, melegfényű lámpákkal megoldani. Fizikai munkavégzés esetén (műhelyek, gyárak, raktárak) ennél még magasabb színhőmérséklet is szóba jöhet, sokszor a megvilágítási elvárástól függően.
- Külön megemlíteném, bár az ábrán nem szerepel, az oktatási intézményeket, mivel nagyon fontos lenne a célt segítő, és nem hátráltató világítást építeni a tantermekbe, viszont ez egy elég összetett és többtényezős feladat. Annyit azért biztosan kijelenthetünk, hogy egy megfelelő megvilágítottságot biztosító, neutrális, lehetőleg szabályozható (dimmelhető), vetítés/konfernecia-technikához alkalmazkodni képes megvilágítás mindig jó megoldás, és tapasztalatom szerint, ez sajnos viszonylag ritkán valósul meg.
- Az üzletvilágítás (shop) kategórikus 5000 kelvinjével mindenképpen vitatkoznék! Persze, ez tökéletesen megfelel egy cipőbolt, Fast-fashion shop, vagy élelmiszer-áruház számára, de sok olyan üzlet van, amelyek biztosan nem szerencsés ez a hideg fény. Beszélhetünk kis butikokról, meghitt üzletekről, lékberendezésről, vagy akár ékszer-üzletről: a nagyon magas színhőmérséklet legfeljebb kintről nézve figyelem-felkeltő, a betérő vásárló számára inkább zavaró, taszító, mint vásárlásra ösztönző!
A vendéglátó helyek is biztosan ilyenek. A fast-food kínáló helyek esetében még OK az 5000K, de leegyszerűsítve a kérdést, minél igényesebb ételt, szolgáltatást kínál a hely, annál inkább a neutrál, vagy az azalatt színhőmérsékletek kell, hogy előtérbe kerüljenek. Meghitt kávézók, bárok esetében még alacsonyabb, akár 2000K körüli, egészen halovány megvilágítási szint is elképzelhető, a dizájntól, napszaktól, megvilágítás erejétől függően.
És álljon itt egy fontos figyelmeztetés, melyre ma még nagyon kevesen gondolnak:
A LED-ek elterjedésével “kikopott” a gyakorlatból a fényerő csökkenésével párhuzamosan csökkenő színhőmérséklet. Ennek oka nagyon egyszerű: a hagyományos (és halogén) izzók ezt a “feature-t” automatikusan, fizikai felépítésükből, működési elvükből következően hozták. A villanykörte, amely amúgy is csak 3000K-s (vagy kicsit fölötte) fényt adott, dimmelve akár 1200-1500K-ig is lement egészen sárgás-vöröses fényt kibocsátva magából. A LED-ek fényerő függetlenül tartják a színhőmérsékletüket, és csak drágább, illetve színhőmérséklet-szabályzásra képes lámpák, izzók képesek ezt a hatást szimulálni. Ezért, ha pl. vendéglátóhelyünkön, vagy akár hálószobánkban ezt a régről megszokott meghitt hatást akarjuk elérni, akkor nem elég fényerő-szabályozható, hanem színhőmérséklet-szabályzásra is alkalmas fényforrásokat kell alkalmaznunk!
- Visszatérve még az ábra utolsó, leghidegebb sávjára, a nagyon hideg fény a kiállítások közönség-vonzó effektusa, de alkalmazzák nagy méretű bemutatótermekre is. Meg kell jegyeznem hogy az 5000 kelvin fölötti tartomány egyáltalán nem mindig hatásos, célravezető. Nagy fényerőt, megvilágítási szintet feltételez, amely bár távolról vonzza a tekintetett, de benne tartózkodni egyáltalán nem kellemes érzés, könnyen káprázáshoz (akár csak a visszavert fénytől is), szédüléshez, idegenség érzéshez, frusztrációhoz, stresszhez vezethet. Ráadásul ebben színhőmérséklet tartományban könnyen romolhat a megvilágítás minősége (alacsony CRI-vel érhető el viszonylag olcsón nagy fényerő – hideg fénnyel), ez pedig kereskedelmi szempontból nagyon káros lehet. Pl. Egy autószalonban, a milliós fényezések csillanása egy CRI85-ös lámpa fényében is fakóbb, haloványabb, mint egy 90-95-ösében, pedig a CRI85 normál esetben bőven elegendő szinte mindenhova…
- És, hogy egy kicsit haza is beszéljünk, nézzük meg a kulturális intézményeket is. Főleg a modern, eredetileg nem színház célú épületekben lehet sokszor nagyon hideg, és messze túl erős közönség-forgalmi tér-megvilágítással találkozni. Sok helyen még a teremben is hideg, erős fényeket adó lámpák találhatók, ami egy sötét előadás után (vagy szünetében) hirtelen feldimmelve kifejezetten bántó, már-már inzultussal felérő “bűn”…vár
A megvilágítás minősége, színhőmérséklete, erőssége és egyéb paraméterei és az ezáltal kiváltott pszichés hatásokról további cikkek írását tervezem!
