Pünkösd is, meg a választások is jönnek… Kell a cirkusz, na!
Nincs ez másképpen sehok a világon, Ceasar is megmondta annak idején: Panem et Circenses…
Nem akarom túlspirázni a dolgot, tök korrektül lement a szép hosszúra nyúlt „buli”.
Ha, így utólag még érdekes, akkor a program itt volt meghírdetve:
https://www.szekszardagora.hu/programok/szekszardi-punkosdi-fesztival-2024
De ha semmi izgalom, akkor mégis miért ez a cikk?
Régi mániám, hogy a könnyűzenei koncerteken, eseményeken nem látszanak rendesen az előadók. Amint a képek is mutatják, teljesen rendben van a látvány, van lámpa felszerelve bőven (a programozással, képekkel, effektekkel azért lehetne foglalkozni, de ez egy-két-sok másik cikk kérdése lenne – lesz), de az énekesek, zenészek arca egyszerűen a teljes homályba vész!
A legsúlyosabb a helyzet – logikusan – a legelöl álló énekessel, vagy vezető, szólózó zenésszel van. Ő már az első híd alatt, rosszabb esetben már előtte áll, így az onnan lefordított lámpák nemhogy elölről nem látják az arcát, de max. a haja megcsillogtatására, meg az orra kiemelésére alkalmasak.
Hogy miért baj ez?
Az énekes és a zenészek „beszélnek” a közönséghez, szórakoztatnak, informcáiót adnak át, de ezt nem csak magával a dal szövegével, zenéjével teszik. Az arc mimikája, a száj mozgása, a szempillantások fontos szerepet játszanak, illetve játszanának az előadók és a közönség kapcsolatában, ha…
Szemünk, mivel nagyon sérülékeny, így védelemre szorul! – ennek megfelelően egy jól körbebástyázott üregben foglal helyet. Ahhoz, hogy mégis látható legyen, többé-kevésbé szemből kell megvilágítani, hogy előreugró homlokcsontunk ne árnyékolja le. Az ideális 20-30 fokról világítva lenne, 40-50 fokig még nem csak a szem környezete látszik. Fölötte, főleg a közel merőleges világítás pedig szinte már csak kontraproduktív: világos környezetben szinte éj-sötétté változtatja a szemet.
A szájunkkal sem sokkal jobb a helyzet. Bár az nem bújik el annyira, viszont „kedvenc” szervünk, az orrunk árnyékolja fentről, és mivel csak középen, így nem is egyenletesen, hanem furcsán, középen maszatolva szét… Férfiaknál a bajusz súlyosbíthatja még a helyzetet. Így itt is kejelenthető, hogy néhány tíz fokon felülről az előadó szája sem világítható rendesen!
A lenti két képből a felső (kék) különösen sokat mondó: nem elég, hogy teljesen sötétben van az énekes, a fentről érkező világítás miatt megcsillan a feje búbja, mintegy glóriát rajzolva rá, és a kezében tartott rádiós mikrofon.
És hogy mit lehene tenni? A fejgép adja magát, mint legalább a „főszereplő” kiemelésére, megvilágítására alkalmas tökéletes megoldás. Néhány távolabb elhelyezett profil-vetítő (vagy bármi, ami fehér fényt képes magából kibocsátani) szintén megoldja a problémát. Ezt nagyban segítheti egy előre túlnyúló első híd, vagy legalább nyúlvány, ennek szélessége is, terhelése is minimálisra csökkenhető, csak lássák róla a lámpák az előadók arcát…
A színpadra letett fényárlámpák kompromisszumos, de a semminél sokkal jobb eredményt adnak. ha csak 1,5-2 méterrel az előadó előtt helyezkednek el, akkor is hozzák a 40-50 fokos szöget, és bár alulról, de ez még mindig kisebb baj, mint a láthatatlan, sötét arc…
Az utolsó kép nem saját, nem a koncerten készült, azt hivatott bemutatni, milyen különbséget jelent, ha látszik az előadók arca…. credit: howtobecomearockstarphotographer.com
